Vértesboglár község hivatalos honlapja

Betűméret

Testnevelés a Katica csoportban

Óvodai beíratás

Ebben a nevelési évben az óvodai beíratás 2014. május 7-8-án 8.00-17.00 óráig lesz.

Beíratáshoz szükséges okmányok:

  • születési anyakönyvi kivonat vagy személyi igazolvány
  • lakcímkártya
  • Taj kártya

8.§ (1) „ Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben  vagy ha a felvételi körzet több településen található az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”

(3) „ A gyermek-ha a törvény másképp nem rendeli-, abban a nevelési évben, amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.”

45. § (1) Magyarországon-az e törvényben meghatározottak szerint-minden gyermek köteles az intézményes nevelésben-oktatásban részt venni, tankötelezettséget teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a Szakértői Bizottság javasolja, további 1 nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a nevelési év első napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a Kormányhivatal a szülő kérelmére Szakértői Bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

Óvodai szülinapok, névnapok

A gyermekek mindig nagy örömmel és izgatottan készülnek születésnapjuk megünneplésére. Ilyenkor a többi gyermek énekkel, rajzokkal kedveskedik, jókívánságokkal köszönti a szülinapost.

A köszöntés része az elfogyasztott ünnepi torta, sütemény is. Ezt az ünneplés reggelén kérjük a csoportokban leadni.

Az ÁNTSZ előírások szerint csak számlával igazolt eredetű a süteményt adhatunk a gyereknek, kérjük ezt is mellékeljék a tortához, süteményhez.

Rostos üdítőt vagy szörpöt kínálunk a gyerekeknek, ehhez kérjük a szülőket, hogy asztalonként 1 liter egyforma (!) üdítővel, vagy összesen 1 üveg szörppel járuljanak hozzá.

A nyáron született gyermekek születésnapját májusban vagy a névnapjukon tartjuk meg. Kérjük a Szülők előzetes egyeztetését az ünnepléshez, hogy az óvodai programok miatt ez a gyermekek számára fontos esemény ne maradjon el!

Ebédbefizetések, bejelentések

A gyermekek háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből ételmintát köteles 48 órán át a hűtőben tárolni.

Az ételminta elrakása vonatkozik az otthonról hozott élelmiszerekre is. Kivéve a kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, gyümölcs, zöldség.

  • tízórai      8.30
  • ebéd        11.30
  • uzsonna   14.45

Az óvoda területén a gyermekek egyéni etetése otthonról hozott élelmiszerekkel nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását is zavarja (öltöző, udvar).

Kérjük a kedves Szülőket, hogy az étkezési díjakat a kijelölt befizetési napokon befizetni szíveskedjenek!

Tej és lisztérzékenység, vagy egyéb probléma esetén, orvosi javaslattal az eltérő étkezés megrendelésére lehetőség van.

Kérjük a kedves Szülőket, hogy a hiányzást reggel 9. 00 óráig jelentsék, a gyógyulást szintén be kell jelenteni. Amennyiben a gyermekük gyógyulásáról előzetesen nem tájékoztatják az óvodát, a gyermekük számára arra a napra amikor jön és nincs jelentve, étkezést biztosítani nem tudunk. Túlfizetéseket a következő hónapban tudunk jóváírni.

A bejelentés 24 óra múlva lép életbe.

A gyermek hiányzása esetén az óvoda automatikusan nem mondja le az étkezést, a lejelentés elmulasztása esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség.

Étkezési kedvezmények:

  • alanyi jogon járó 50%-os étkezési kedvezményre az Államkincstár hivatalos igazolásával válnak jogosulttá a nagycsaládosok és a tartósan beteg gyermeket nevelő családok
  • a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők 100%-os kedvezményben részesülnek határozat bemutatásával
  • a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei önkéntes Nyilatkozat kitöltésével válnak jogosulttá az étkezési kedvezményre
  • a Polgármesteri Hivataltól igényelhető étkezési támogatás szociális rászorultság alapján, az ehhez szükséges nyomtatvány kitöltésével. A kedvezményt minden évben újra kell igényelni.

Iskolaérettség

Óvodai nevelésünk eredményességét a tanuláshoz szükséges képességek alapvetően meghatározzák.

Az iskolaérettségnek testi, lelki, szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi, lelki szükségleteit szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődésével, nyitottságával készen áll az iskolába lépéshez.

A szociálisan érett gyermek:

  • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
  • feladattudata kialakulóban van, ez a feladatmegértésben, feladattartásában, a feladatok eredményes elvégzésében nyilvánul meg. Ezt a tevékenységet kitartásnak, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja
  • a nemzetiségi nyelvhez pozitív viszony jellemzi

A gyermek tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciálódik.

 

Az iskolaérettségről szülőknek

  1. Eléri-e gyermekem a 110-120 cm-es magasságot és a 18-20 kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
  2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
  3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra hiányára utalhat.
  4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szük­séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással, tésztagyúrással, homokozással lehet erősíteni.
  5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon- sarkon-talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése a könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet. Nagyon-nagyon fontos a rendszeres játékos torna, nyáron sok mezítláb járás, fára mászás, az újabb játszóterek jó kihívású feladatokat adhatnak gyerekeinknek.
  6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okozhat. Gyakoroljuk a vonalon járást, a pincérkedést tálcával.
  7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökízület és a csuklóízület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
  8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz - kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
  9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan, minden azzá válik, a tájékozódás indulási alapja is, hiszen mindent magunkhoz képest élünk meg először. Egy biztos testkép, egy jól leképződött 3 D-s kép magunkról a legfinomabb tájékozódási funkcióknak az alapja.
  10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet. (Szerencsére ma már nem divat a balkezesek átszoktatása a „szebbik" kézre!!)
  11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
  12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött stb...) ? Tájékozódási alapja majd a papíron, a vonalközökben való biztos eligazodásnak.
  13. Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
  14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) illetve rajzminták követésére? A szeriális gondolkodás fejlettségére utal, ami szinte mindenfajta ismeret megszerzésénél alapvetően fontos képesség. Gyakoroljuk a hét napjait, az évszakokat, a számok egymásutániságát, mi van hétfő előtt? stb..
  15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron. Írástanuláshoz nélkülözhetetlen.
  16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg. Labirintusjátékok jól fejlesztenek..
  17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.
  18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? Pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása, formák elkülönítése, válogatása..
  19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző­ségeket?
  20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? Pl. azonos hangzású szavakat: kéz-kész, mind-mint, Fontos majd a betűtanulásnál!
  21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis rész­le­teket megkeresni az egészen belül)
  22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?  Legó!!
  23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Képes-e mesét lerajzolni, képről mesét alkotni, tapintott tárgyat megnevezni.
  24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok élő mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
  25. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását, szülők foglalkozását, lakhelyét stb. Ezekről többször is kell beszélgetnünk, avassuk be őket a mi mindennapjainkba. ( Ne annyit tudjon, hogy apa papírozik a dolgozójában...)
  26. Tud-e 22-ig min. számolni, 10-től visszafelé is, ismeri-e a számképeket, tud-e megszámlálni, és 6-os számkörben egyszerű műveleteket végezni. (pl. van 4 csokid, kapsz még 1-et , hány csokid lesz?)
  27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
  28. Tűri-e a kudarcot?
  29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
  30. Játszik-e a közösségben?

 

 

Heti térítéses és térítésmentes foglalkozások

Hétfő: katolikus hittan

Kedd: -

Szerda: logopédia, fejlesztő foglalkozás

Csütörtök: úszás

Péntek: református hittan

Óvodánk célja, feladatai

„ A gyermeket nem motiválni kell, hanem a motiváltságukat ébren tartani” (Freinet)

 Alapelveink:

  • Gyermeki személyiségből kiindulva szeretetteljes, családias légkör megteremtése
  • a gyermeki játék elsődlegességének hangsúlyozása
  • az óvodapedagógus modellszerepe, kötődése a nemzetiséghez, elfogadó nevelői attitűd
  • a másság elfogadása, egyéni értékek pozitív irányú megközelítése

A gyermekekkel foglalkozó valamennyi felnőtt nevelő magatartásában közvetíti az identitást, a partnerkapcsolatokon alapuló nevelési stílust valljuk elfogadhatónak.

Nevelőmunkánk fő célja

Nevelőmunkánk fő célja: kétnyelvű gyermekek nevelése, igényes nyelvi környezetben.

Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával, a fejlődő személyiséget megillető különleges védelem biztosításával.

Szeretet kapcsolatok, érzelmi biztonság, komfortérzet megteremtésével biztosítjuk az óvodai élet nyugalmát, a nevelési folyamatban a gyermek kiegyensúlyozott, optimális fejlődését.

A kultúra közvetítésben és szokás kialakításban a játékot, játékosságot módszertani alapkövetelményként valósítjuk meg.

Nevelőmunkánkat gyermeklélektani ismereteinkre alapozzuk, figyelembe vesszük az érzést, fejlődés és fejlesztés összefüggéseit, a sokoldalú képességfejlesztésben a keveset, lassan, jót, gyakran ismételve elvet valósítjuk meg.

Az alkalmazott programokkal olyan szociális és kognitív fejlettségi szintre juttatjuk  el a gyermekeket, amelyekkel képessé válnak az iskolába lépésre.

Kétnyelvűség az óvodában

Kétnyelvűnek tekinthető az a személy, aki mindkét nyelven megfelelő nyelvi kompetenciával  rendelkezik. 

A gyermekek, akik szűkebb környezetükben (családban) nem tanulták meg a német nyelvet, lehetőséget kapnak az óvodában egy megfelelő nyelvi környezet megélésére. 

 

Küldetésnyilatkozat

"A mai rohanó világban szükség van a kisgyermeknek egy nyugodt kis ’szigetre’, ahol megismerheti szűkebb környezetét, a nemzetiség nyelvét, kultúráját, hagyományait, a környezet védelmét, az egészséges életmód szokásait.

Valljuk, hogy minden gyermek értelmi fejlődése, megismerő, alkalmazkodó, feladatmegoldó képessége tevékenységek során fejlődhet.

Arra törekszünk, hogy gyermekeinket elsősorban a játékon keresztül minél több ismerethez juttassuk. A játékosság keretein belül, differenciált fejlesztéssel iskolaérett gyermekké váljanak.

Óvodánkban fontosnak tartjuk, hogy a felnőtt odafigyeljen a kisgyermekre, vele legyen, társa legyen. Ezt az óvodapedagógusok gyermekszerető, empatikus személyisége biztosítja.”

 

Mottónk:

„ Ha jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot….

Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát….

Ha terved egy életre szól, EMBERT nevelj!”

(kínai bölcs)

Óvodánkról

Óvodánk a Vértes hegység lankái között található, barátságos környezetben. Udvara tágas, pázsitos, természetes anyagokból készült fajátékokkal felszerelt. A dús lombú, árnyékot adó fák alatt jó lehetőség nyílik az udvari élet megszervezésére, a gyermekek mozgásigényeinek kielégítésére.

A csoportszobák és a gyermeköltöző 2013 nyarán lettek felújítva. Eszközkészletünket folyamatosan bővítjük.

Az óvoda épülete az 1800-as évek végén épült. Gróf Eszterházy Miklós gróf tulajdona volt. Lakásként funkcionált, itt élt a falu jegyzője. Az óvoda 1947-ben nyitotta meg kapuját a kitelepítések után, mint községi óvoda. Hamarosan azonban állami óvoda lett. Kezdetben egy csoporttal működött 10-15 gyermekkel. 2013. január elejétől az óvoda vezetője lett az ÁMK igazgatója.

A megnövekedett gyermeklétszám szükségessé tette a két csoport kialakítását, amelyre 1973-ban került sor. 1991-ig Csákvár Nagyközség egyik tagóvodája, 1995-től a Vértesboglári Általános Művelődési Központ keretében működik.

Óvodánkban  a gyermekek 1995 óta ismerkednek a német nemzetiségi nyelvvel. 1999 óta, mint Német Nemzetiségi Óvoda működünk az ÁMK keretén belül. 2000-ben megkezdődött a gyermekek német nemzetiségi tánc tanítása vendég oktatókkal. Ma már mind a két csoportban ismerkednek és használják a gyermekek a német nyelvet.

Fontos számunkra a hagyományok megismertetése és ápolása.

„Ha a Gyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért, átéli az életet….” (Bólyai Farkas)   

 

Travel Turne Tranzito