Iskolaérettség

Óvodai nevelésünk eredményességét a tanuláshoz szükséges képességek alapvetően meghatározzák.

Az iskolaérettségnek testi, lelki, szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi, lelki szükségleteit szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődésével, nyitottságával készen áll az iskolába lépéshez.

A szociálisan érett gyermek:

• egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
• feladattudata kialakulóban van, ez a feladatmegértésben, feladattartásában, a feladatok eredményes elvégzésében nyilvánul meg. Ezt a tevékenységet kitartásnak, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja
• a nemzetiségi nyelvhez pozitív viszony jellemzi

A gyermek tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciálódik.

Az iskolaérettségről szülőknek

1. Eléri-e gyermekem a 110-120 cm-es magasságot és a 18-20 kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra hiányára utalhat.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szük­séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással, tésztagyúrással, homokozással lehet erősíteni.
5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon- sarkon-talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése a könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet. Nagyon-nagyon fontos a rendszeres játékos torna, nyáron sok mezítláb járás, fára mászás, az újabb játszóterek jó kihívású feladatokat adhatnak gyerekeinknek.
6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okozhat. Gyakoroljuk a vonalon járást, a pincérkedést tálcával.
7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökízület és a csuklóízület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz - kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan, minden azzá válik, a tájékozódás indulási alapja is, hiszen mindent magunkhoz képest élünk meg először. Egy biztos testkép, egy jól leképződött 3 D-s kép magunkról a legfinomabb tájékozódási funkcióknak az alapja.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet. (Szerencsére ma már nem divat a balkezesek átszoktatása a „szebbik" kézre!!)
11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött stb...) ? Tájékozódási alapja majd a papíron, a vonalközökben való biztos eligazodásnak.
13. Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) illetve rajzminták követésére? A szeriális gondolkodás fejlettségére utal, ami szinte mindenfajta ismeret megszerzésénél alapvetően fontos képesség. Gyakoroljuk a hét napjait, az évszakokat, a számok egymásutániságát, mi van hétfő előtt? stb..
15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron. Írástanuláshoz nélkülözhetetlen.
16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg. Labirintusjátékok jól fejlesztenek..
17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.
18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? Pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása, formák elkülönítése, válogatása..
19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző­ségeket?
20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? Pl. azonos hangzású szavakat: kéz-kész, mind-mint, Fontos majd a betűtanulásnál!
21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis rész­le­teket megkeresni az egészen belül)
22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?  Legó!!
23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Képes-e mesét lerajzolni, képről mesét alkotni, tapintott tárgyat megnevezni.
24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok élő mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
25. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását, szülők foglalkozását, lakhelyét stb. Ezekről többször is kell beszélgetnünk, avassuk be őket a mi mindennapjainkba. ( Ne annyit tudjon, hogy apa papírozik a dolgozójában...)
26. Tud-e 22-ig min. számolni, 10-től visszafelé is, ismeri-e a számképeket, tud-e megszámlálni, és 6-os számkörben egyszerű műveleteket végezni. (pl. van 4 csokid, kapsz még 1-et , hány csokid lesz?)
27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
28. Tűri-e a kudarcot?
29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30. Játszik-e a közösségben?