Vadvirágos rét
Az ökológiailag is hasznos méhlegelő elsősorban élőhely, a magasabbra hagyott gyepszint a rovarok szaporodó- és táplálkozó helye. Menedéke a vegyszerekkel máshonnan kipusztított beporzóknak (nem csak méhek, de más hasznos rovarok, például lepkék, egyes légyfajok is beporzók) és bázisa a megőrzendő hazai génkészletnek. S nem utolsósorban a magasabb gyep több vizet képes raktározni, párologtatni, javítja a mikroklímát, védi a talajt a kiszáradástól, pozitív hatása van a talajéletre.
Tavasszal, áprilistól júniusig tart a fő virágzási időszak a vadvirágos réten, így ebben az időszakban „békén hagyjuk” a területet. Tudatosan válogattuk a boglári klímán jól megélő virág- és fűféléket, de a madarak is „besegítettek” a magszórásba.
Egy ilyen rét nem feltétlenül lesz képeslapokba, instaposztokba illő virágdísz. Közel kell menned, hogy a fűfélék között észrevedd a virágzó kétszikűeket. Az első év az őrült versengésé, lehet kaotikus is, ekkor bukkan fel az elnyomott rabszolgasorsból az a faj alapkészlet, amit eddig a gyakori kaszálás nem hagyott érvényesülni. A méhlegelő nem egy instant Monet festmény. A beporzók azért tudják majd, mi a dolguk és rálelnek az új menedékre. Ha egy ilyen a kertedet ezzel párhuzamosan madárbaráttá teszünk, azaz gondoskodunk etetőről, madáritatóról, madárodúról, akkor a réten élő madarak hoznak majd új magokat is innen-onnan, s az anyagcseréjükkel növelik a biodiverzitást. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy ne kaszáljuk gyakran, s a természet megmutatja önmagát.
A méhlegelőn is fontos a kaszálás, de nagyon nem mindegy, hogy mikor végezzük el. Meg kell várnunk az elvirágzást, magérlelést (július-augusztus), és a piciny vadvirágmagokat kaszálás útján tudjuk begyűjteni. Augusztus-szeptemberben, magvetési időszakban aztán lehet bőven szórni a friss magokat! A második évben így már intenzívebb lesz a virágos növények aránya. Akik szeretnének másodvirágzást is, azok kaszálhatnak egyet május végén is. A júniusi másodvirágzás már nem lesz olyan intenzív a meleg és a kevesebb csapadék miatt, de segít a beporzóknak táplálékhoz jutni az ínségesebb időkben is. (És a környék lakói kevésbé lesznek idegesek a “gaz” miatt.)
Egy monokultúrás gyepből vadvirágos rétet varázsolni hosszú évekbe kerül. Összességében tehát évi 2-3 kaszálással stabil méhlegelővé alakulhat a rét 5-6 év alatt. Egy ilyen réten évről-évre egyre több a vadvirág, de a fűfélék sem szorulnak vissza teljesen. Ez nem is baj: nekik árnyékoló, táplálék és búvóhely szerepük van. Hallod a magas fűben a döngicsélést? A csiripelést? A madarak is jól érzik magukat itt, a természetesebbre hagyott réten, mert rovartáplálékra lelnek. A nyári melegben elszáradt üreges kóróknak is jelentősége van: ezek a természetes rovarhotelek, a hasznos rovarok ide rakhatják a petéiket.
Otthoni kertünkben a bangiták, loncok, galagonyák, rózsafélék, somok, és szinte az összes gyümölcsfa, valamint a hársfák is remek méhlegelők. A nyári orgonákkal, napraforgóval vagy az őszirózsákkal a nyári és őszi szezonra is kitolható a beporzók táplálékkal való ellátása, de ezek nem a honos flóra tagjai. A fás szárú növényeknek is kell a napfény, de félárnyékban is jól fejlődnek, a kerítések mentén, a kert szélein olyan természetes szegélyt alkothatnak, ami a kert mikroklímáját is javítja. A lehulló lombjuk táplálék a gyökereiknek. Csak húzzuk a lombot alájuk vagy komposztáljuk: nem kell trágyát vennünk a virágágyba, remekül takarják a csupasz talajt az ágyásokban, cserjék és fák alatt, védik a kiszáradástól (ahogy a kaszálék is), etetik azokat a gombafonalakat, amelyekkel a gyökereik szimbiózisban élnek. Ne végezze a lomb “zöld hulladékként” elszállítva, hasznosuljon inkább a saját kertünkben! Ezzel rengeteget tehetünk a körforgásos gazdaságért.
Ebben a Facebook bejegyzésben képekkel illusztrálva nyomon követheted, miként alakult ki ez a vadvirágos rét: https://www.facebook.com/share/p/16Sjmm6efw/
Reméljük, kedvet kapsz Te is egy saját vadvirágos rét létrehozásához! 😊