Miyawaki- erdő Eperfa Sün-lak Málnás Madásbirs
Pagodafa Rovarhotel Hársfa Levendula Évelő növényágyás
Madáretető Madáritató Madárodú Holtfa Nektár forrás
Tankert
Tankertünk csak részben tisztelgés Miyawaki Akira ökológus és botanikus, a japánok Bálint gazdája előtt. Az ő nevéhez fűződik a városi/települési kisebb méretű erdős életközösségek megálmodása, a róla elnevezett Miyawaki- erdő.
A mi kis Tankertünk viszont „egy négy az egyben” park, madáretetővel, itatóval, kihelyezett odúval, vadvirágos ágyásokkal az ovis gyerekek 2023-as Vadvirág kommandójának jóvoltából, komoly méretű, gondosan ápolt Miyawaky- erdővel, évelő virágágyásokkal és sétányokkal illetve egy gyönyörű pihenő paddal kombinált egysége.
Az évtizedekig méltatlanul sitt- és komposzt lerakónak használt területet fokozatosan próbáljuk élhetőbbé és esztétikusabbá, átgondolt, parkosított, de nem agyonrendezett Tankertté változtatni. Társadalmi megmozdulások sorozata zajlott az elmúlt években, ahol az önkormányzat testületének tagjai, a helyi madarászok, a nyugdíjas klub tagjai, a Közösségi ház dolgozói, helyi vállalkozók és magánszemélyek sokasága működött időről időre együtt azért, hogy a falu lakói élvezhessék az eredményt. Lassan, de biztosan növények, állatok, rovarok nem „agyonbolygatott” életközösségévé válik ez a kis tercia az orvosi rendelő mögött, ami fokozatosan egy szemléltető eszközökkel, rovar, madár és kisállat menedékekkel megtöltött bemutató kert a helyi ovisok és iskolás gyerekek számára.
Valljuk, hogy a szemléletváltásra nevelés legjobb, ha a legfiatalabb korosztálynál kezdődik, de nagyon szeretnénk azt gondolni, hogy a felnőttek körében sincs még minden veszve. Hosszútávú célunk tehát egy olyan bemutató környezet megteremtése, ami könnyen fenntartható, de mégis tetszetős, hívogató. Reményeink szerint a látogatók kedvet kapnak ahhoz, hogy saját kertjeikben is alkalmazzák a Vértesboglári Tankertben látott ötleteket.
TANKERT RÉSZEI:
2024 őszén fogtunk neki a Miyawaky erdőnk kialakításának. Elsőként kavicsot, szemetet válogattunk a földből. Volt is mit, mivel a terület évekig mindenféle maradék, sittkupac, lomtár volt… Vizet hordtunk, faaprítékot szórtunk, ástunk, és ültettünk és ültettünk és ültettünk … Minimum 200 facsemete került egy körülbelül, 80-100 m2-es területre, a Miyawaki-erdő „szabályait” szem előtt tartva, jó sűrűn. Óriási fajtagazdagsággal, őshonos, dísz- és gyümölcsfákkal vegyesen. Reményeink szerint pár év múlva változatos dzsungel válik belőle, addig is rendszeresen gondozzuk. De Tankertünk csak részben tisztelgés Miyawaki Akira ökológus és botanikus, a japánok Bálint gazdája előtt, akinek a nevéhez fűződik a városi/települési kisebb méretű erdős életközösségek megálmodása. Tulajdonképpen egy ” négy-az-egyben park” részét képezi.
Néhány elültetett fajta, a teljesség igénye nélkül: kisleveű hárs, korai juhar, vadgesztenye, eperfa, éger, gyümölcs magoncok és végül, de nem utolsó sorban legalább 4-5 féle, a Vértesben őshonos vadgyümölcsfa. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Vérteserdő Zrt.-nek és a Pro-Vértes Nonprofit Zrt.-nek a felajánlott csemetéket.
Szintén hálásak vagyunk a magánszemélyek növény felajánlásaiért is, ami azóta töretlen lelkesedéssel zajlik. Első körben körülbelül 500 ezer forint értékű növény, évelő virág, facsemete gyűlt össze! Példaértékű összefogás volt, nem először a falu köztereinek parkosítása érdekében.
További információ a Miyawaky erdőkről: https://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/mi-az-a-miyawaki-erdo-a-varosi-minierdokrol-erdesz-szemmel
Az eperfa (egyes vidékeken szederfaként ismerik), az eperfafélék nemzetségébe tartozó, Magyarországon is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Európa legnagyobb részén elterjedt, két főbb fajtája ismert: a fehér eperfa (Morus alba) Kínából, a fekete eperfa (Morus nigra) feltehetően Közép-Ázsiából származik. Eredeti élőhelyén a selyemhernyók tenyésztéséhez ültették főleg, míg Európában dísznövényként kedvelt. Régebben mindkettő az egész országban, majd minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. Termése a „faeper” (eper, szeder), de mind az eper mind a szeder csak külsőben hasonlít a fa termésére, és teljesen más növénycsaládba tartoznak.
Az eperfa talajokban nem válogatós, a téli hideget jól bírja, de nem kedveli a hideg, nedves talajokat. Hosszantermő, az első és utolsó érett termés lehullása között akár másfél hónap is eltelhet.
Kártevői: az amerikai fehér szövőlepke hernyói (is) nagyon szeretik, ez is oka volt annak, hogy az utak mentén teljesen felszámolták a fáit. Védekezés hiányában a kártevők innen indulva a fekete bodzától a csonthéjasokig mindent elpusztítanak. Szokás volt a fát a tyúkudvarba ültetni; a baromfik a termés mellett a hernyókat is felcsipegették, így a kártevők terjedését is gátolták.
A faeper nyersen is fogyasztható, de a leszedett gyümölcsöt néhány órán belül fel kell használni, mert hamar elveszíti friss zamatát. A fehér eper csak a lehullása előtt közvetlenül élvezhető. Éretlenül kesernyés, megérve viszont mézédes. A fekete epernek magasabb a savtartalma, kevésbé éretten is fogyasztható, ekkor üdítően savanykás, megérve pikánsan édeskés, jellegzetesen erdei gyümölcs ízű, a szederhez hasonló. Festékanyaga a nyelvet és kezet is befogja, szinte eltávolíthatatlan foltot hagy a ruhában.
Befőttként, vagy gyorsfagyasztva tárolható, gyümölcslevek, mártás, lekvár, szörp, turmix, jégkrém készíthető mindkét változatból. A fehér eperfa termése pálinka- és aszalványkészítésre, a fekete eperfáé gyümölcsborkészítésre is alkalmas.
Mindkét változatot kedvelik egyes madarak (pl, libák, kacsák, galambok) és a kutyák. Utóbbiaknál korlátozni kell a fogyasztott mennyiséget, mert hajlamosak több maréknyit is a földről felenni, ez emésztési problémát okozhat, a túl sok cukor sem tesz jót nekik.
Az eperfa fája igen kemény. Alig szegezhető. Sárga színe miatt hordók készítésére, (főleg pálinkához) szívesen alkalmazták.
forrás: Wikipédia
Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai városi parkokban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk. Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.
A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.
A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.
Saját kertünkben is létrehozhatunk könnyen süntanyát, vagy süngarázst, ehhez ajánlott megtekinteni az https://mme.hu/sun_buvohelyek weboldalon elérhető videót.
A málna az egyik legnépszerűbb bogyós gyümölcs, amely nemcsak ízletes, hanem rendkívül egészséges is. Élénkpiros színével, lédús állagával és kellemesen édes-savanykás ízével igazi csemege, amely frissen fogyasztva, lekvárként vagy süteményekben egyaránt megállja a helyét. Ráadásul a málna termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, így akár kezdő kertészek számára is remek választás lehet.
A málna termesztése számos előnnyel jár, amelyeket érdemes figyelembe venni a kerti tervezés során:
- Egészséges és tápláló – A málna tele van vitaminokkal és antioxidánsokkal, különösen C-vitaminnal, amely erősíti az immunrendszert, valamint rosttartalma is magas, ami támogatja az emésztést.
- Bőséges termés évről évre – Ha megfelelő gondozást kap, egy jól karbantartott málnaültetvény akár 10-15 évig is termőképes maradhat, és szezononként jelentős mennyiségű gyümölcsöt adhat.
- Könnyen termeszthető – A málna viszonylag kevés törődést igényel, jól tűri a változó időjárási körülményeket, és kevésbé érzékeny a talaj minőségére, mint sok más gyümölcsféle.
- Helytakarékos növény – Függőleges növekedése miatt akár kisebb kertekben vagy erkélyeken is könnyedén nevelhető, ha megfelelő támasztékot biztosítunk számára.
- Gazdaságos megoldás – Mivel a friss málna ára a boltokban és piacokon gyakran magas, a saját termesztés jelentős megtakarítást jelenthet, ráadásul vegyszermentesen nevelhetjük a gyümölcsöt.
A málna tehát nem csupán egy finom gyümölcs, hanem értékes része lehet az egészséges étrendnek és a kertünknek egyaránt. Érdemes tehát időt szánni az ültetésére és gondozására, hiszen a befektetett energia bőséges terméssel és számos ízletes felhasználási lehetőséggel térül meg.
A málna ültetése előtt érdemes átgondolni, hogy melyik fajta felel meg leginkább az igényeinknek és a kert adottságainak. A málnafajták két fő csoportba sorolhatók:
- Nyári málnafajták – Ezek a fajták egyszer teremnek egy szezonban, jellemzően június végén vagy július elején. Bőséges termést adnak, és kiválóan alkalmasak friss fogyasztásra vagy befőzésre.
- Őszi málnafajták – Hosszabb termési időszakkal rendelkeznek, és akár szeptember végéig is szüretelhetők. Előnyük, hogy kevésbé érzékenyek a betegségekre, és gyakran nagyobb bogyókat hoznak.
A választás során érdemes figyelembe venni a málna betegségekkel szembeni ellenálló képességét, az ízvilágát, valamint azt, hogy öntermékeny-e, vagy másik fajtára is szükség van a beporzáshoz. Ha folyamatos termést szeretnénk biztosítani, érdemes nyári és őszi fajtákat egyaránt ültetni.
A málna ültetésének legjobb időpontja az év két időszakára eshet: őszre vagy kora tavaszra. Mindkét időszaknak megvannak a maga előnyei, így érdemes mérlegelni, hogy melyik felel meg leginkább a kert adottságainak és az időjárási viszonyoknak.
- Őszi ültetés (szeptember–november) – Az egyik legideálisabb időpont, mivel a fiatal növények még a tél előtt meggyökeresednek, és tavasszal erőteljesebb növekedésnek indulnak. Enyhébb teleken különösen ajánlott.
- Tavaszi ültetés (március–április) – Azok számára előnyös, akik hidegebb éghajlaton élnek, vagy elkerülnék a fiatal növények fagyveszélyét. Ilyenkor azonban fontos a rendszeres öntözés, mert a száraz tavaszi időjárás akadályozhatja a gyökérfejlődést.
Függetlenül attól, hogy ősszel vagy tavasszal ültetünk, érdemes elkerülni a fagyos időszakokat, valamint biztosítani a megfelelő talajelőkészítést, hogy a növények optimálisan fejlődhessenek.
A málna sikeres termesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő ültetési hely kiválasztása. A növény igényei nem túl bonyolultak, de néhány alapvető szempont betartásával bőségesebb és egészségesebb termést érhetünk el.
- Napfényigény – A málna napfénykedvelő növény, ezért érdemes napos vagy félárnyékos helyre ültetni. A legalább napi 6-8 óra közvetlen napsütés elősegíti a termés mennyiségét és minőségét.
- Szélvédelem – Bár a málna viszonylag ellenálló növény, az erős szél károsíthatja a hajtásokat és csökkentheti a terméshozamot. Ha lehetséges, ültessük védett területre, például kerítés vagy sövény mellé.
- Talajigény – A málna jó vízelvezetésű, laza, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Az enyhén savas vagy semleges pH-érték (5,5–6,5) az ideális számára. Tömör, agyagos talaj esetén komposzttal vagy homokkal lazíthatjuk a földet.
- Kerüljük a pangó vizet – A málna gyökerei érzékenyek a túlzott nedvességre, ezért ne ültessük mély fekvésű, túl nedves területre, mert a pangó víz gyökérrothadáshoz vezethet.
Ha a fentieket figyelembe vesszük, a málna optimális környezetben fejlődhet, és évről évre bőséges termést hozhat.
További hasznos információ olvasható a málna ültetésével és gondozásával kapcsolatban a https://kert-to.hu/malna-ultetese/ oldalon.
A kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), merev ágú, szétterülő lombhullató cserje. Fényes, sötétzöld levelei késő ősszel vörösre váltanak. Rózsásfehér virágai tavasz végén és kora nyáron nyílnak. Termései pirosak. Kecses ágrendszerével, csodás lombszínével sokoldalú felhasználható: szoliterként, rézsűmegkötésre, vagy talajtakaró foltok kialakítására. A kert napos, vagy félárnyékos részére ültessük. Félörökzöld, enyhébb teleken lombját megtartja. A növény jellegzetes tulajdonsága, hogy földön terülő formában növekszik, így más, magasabb díszcserjékkel vagy fákkal a hátterében nagyon szép összképet nyújt.
Megközelítőleg 60-100 cm magasra fejlődő kis bokor. Lassú növekedésű, ezért kisebb kertekbe is telepíthető. Levelei mellett virágaival és terméseivel is díszítő növény a kert változó színfoltja lehet. Levelein világos színű sávozottság, vagy foltozottság figyelhető meg.
A talaj kémhatásával szemben nem támaszt túl nagy igényeket. Jó szárazságtűrő, de az ültetési évben érdemes a hosszan tartó száraz időszakban öntözni.
A pagodafa (japánakác, Sophora japonica) 15-20 méter magas, széles, gömbölyded koronájú fa. Hatóanyagait a kínai gyógyászat 50 alapvető gyógynövénye között tartják számon. Lombja hamar elbomlik, értékes tápanyagokkal javítja a talaj humusztartalmát. Edzett, szárazságtűrő, a városi levegőt is jól tűrő. Napfényes helyet kedvel, terebélyes, nagy helyigényű parkfa, de sorfaként is érdemes ültetni. Középgyors növekedésű, koronája szépen formázható. Levelei kis méretűek, akár az akácfáé. Ágai tüskétlenek, virágai illatosak, vonzzák a méheket, jó mézelő.
A rovarhotel olyan mesterséges szerkezet, amelyet különböző rovarfajok számára hoznak létre, hogy védelmet biztosítsanak és élőhelyként szolgáljanak. Általában faanyagból, bambuszból készülnek és olyan kialakításúak, hogy megfeleljenek a különböző rovarfajok igényeinek. A rovarhotelben található üregek és rekeszek lehetővé teszik, hogy a rovarok odúkat hozzanak létre, petéiket elhelyezzék bennük.
A különböző rovarhotel-szerkezetek és anyagok más-más rovarfajtákat vonzanak. A méhek és poszméhek számára vékony, csöves szerkezetű anyagból készülnek, míg a lepkék és bogarak számára vastagabb faágakból vagy lécekből kötött rakás az ideális. Fontos, hogy természetes anyagokat használjunk a készítéséhez, amelyek nem tartalmaznak mérgező, a rovaroknak ártó anyagokat.
A rovarhotelek nem csak esztétikai szempontból érdekesek egy kertben, hanem azért is, mert hozzájárulhatnak a környezet védelméhez. A rovarok ugyanis fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, például a beporzásban és a talaj élővilágának alakításában. Azonban a természetes élőhelyek elvesztése és a környezeti ártalmak miatt sok rovarfaj egyedszáma csökken, ezért a rovarhotelek biztosíthatnak számukra olyan helyeket, ahol élhetnek és szaporodhatnak.
Rovarhoteleket nem csak kertekben és természetvédelmi területeken valósíthatunk meg, hanem városi környezetben is. Ezzel hozzájárulhatunk a biológiai sokféleség (biodiverzitás) növeléséhez és a lakosság környezettudatosságának erősítéséhez. A közösségi rovarhotel-építés jó alkalom arra, hogy az emberek többet tudjanak meg a rovarok fontosságáról, szerepükről az ökoszisztémában.
Magyarországon három különböző hársfa típust tartunk számon: nagylevelű hárs, kislevelű hárs és ezüsthárs. Méhészeti jelentősége elsősorban a kislevelű hársnak van, róla lehet nagyobb mennyiségű hársmézet pergetni, de kis mértékben a nagylevelű hárs is termel nektárt. Mindhárom fajta hársfa honos Európában és hazánkban is.
A hársfa értékes faanyag, széles körben felhasználható. Köszönhető mindez finom és egyenletes szöveti szerkezetének, mely által jól faragható, hajlítható, esztergálható, csiszolható és ráadásul nem is vetemedik. Készítenek belőle bútorokat, funért, rétegelt lemezt, facipőt, rajztáblát, vonalzót, ládákat. A fiatal vesszők kosárfonásra is alkalmasak. Szenesített fája kiváló rajzszén. Rostos háncsából évszázadokon keresztül kosár, szőnyeg és kötél készült fonással.
Mindhárom fajta termetes: 25-35 méter magasra nőnek, június-július hónapokban virágoznak és az ezüsthárs kivételével virágzatuk teának alkalmas (az ezüsthárs allergiát okozhat).
A kislevelű hárs szeszélyes mézelő, pedig a hársméz értékes fajtamézünk. A nektármirigyek a méhek számára könnyen hozzáférhetőek, azok a csészeleveleken helyezkednek el. A legtöbb nektár éjfél és reggel 6 óra között termelődik a hársvirágokban, így a reggeli-délelőtti órákban tudnak jól hordani róla a méhek. Megfelelő időjárás esetén nem csak nektárt, hanem virágport is tudnak gyűjteni róla a rovarok. A hársméz Magyarország egyik legismertebb és igen kedvelt mézfajtája, amit nem csak karakteres ízének, hanem gyógyhatásainak is köszönhet.
A levendula (Lavandula) az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség 39 fajjal és több hibrid fajjal. Őshonos Európában; megtalálható az Atlanti-óceánban fekvő Zöld-foki Köztársaság szigetcsoportjaitól és a Kanári-szigetektől DK-Európán keresztül Észak- és Kelet-Afrikában, a Mediterráneumban, DNy-Ázsián keresztül DK-Indiáig. A nemzetség sok tagja kerti dísznövényként ültetett a mérsékelt éghajlaton, felhasználják továbbá fűszerként, és a belőle kivont illóolajat számtalan kozmetikai termékben.
A nemzetség leggyakrabban használt faja a közönséges levendula (Lavandula angustifolia), amit sokszor csak levendulaként említenek. Az 1700-as években került Magyarországra.
A levendula fajok legjobban száraz, jó vízelvezetésű homokos vagy kavicsos talajokon fejlődnek teljes napsütötte fekvésben. Nincs különösebb trágyázási igényük. Magas páratartalmú helyeken a gyökerek hajlamosak a rothadásra gombafertőzés következtében.
A közönséges levendulából nyert illóolaj édeskés illatú; kenőcsök, krémek, parfümök alkotórésze. A hibrid levendula (Lavandula × intermedia) illóolaja hasonló, de kevésbé édes illatú, annak következtében, hogy magasabb a terpén (azon belül kámfor) tartalma. A hibrid levendulát bizonyos helyeken előnyben részesítik nagyobb virága és könnyebb betakaríthatósága miatt, annak ellenére, hogy illóolaját egyesek kissé gyengébb minőségűnek tartják.
A provance fűszerkeverék amerikai kiadásának része (az eredeti franciában nincsen). A virágok bőséges nektárt adnak, amiből jó minőségű méz állítható elő. A virágokat lehet kandírozni, néha sütemény dekorációként használják. A csokoládés desszertekhez különösen jól illik. Fekete és zöld teához is szokták keverni ízesítőként. Bár Franciaországban sokféleképpen felhasználják, nem tartozik a hagyományos francia konyha fűszerei közé.
Az I. világháborúban kórházakban használták az illóolaját. Gyakran használják más növényekkel együtt az aromaterápiában. A levendulavirágokkal töltött párnácska segíti az alvást és az ellazulást. Nyugtató teakeverékekben szintén megtalálható. Egy 2010-ben publikált tanulmány szerint magas linalool és linalil-acetát tartalmú illóolaj kapszulázott formában jelentősen hatékonynak bizonyult a szorongás és az ahhoz kapcsolódó alvászavarok kezelésében.
Az évelő növényágyásban a növényeknek jól kell illeniük egymáshoz, hogy az ágyás jól nézzen ki és hogy a bőséges virágzást hosszó időn keresztül élvezhessük. A növények választásának legfontosabb szempontja a virágok színe és a virágzás időszaka. Az évelőágyás megtervezésekor érdemes először is hangsúlyos évelő (magas, egész évben virágzó) növényeket választani. Ezeket általában a háttérbe ültetjük. Kiemelkednek az évelők tömegéből és egyenként, vagy csoportosan is lehet őket ültetni. A társévelőket a hangsúlyos évelők köré ültethetjük, általában a virágágyás közepére, valamint vizuális hatásként a virágágyás köré. Az alacsony növésű, csaknem párnaszerű takaró évelők kitölthetik a helyet az ágyás széleinél, és megteremtik a harmóniát a növények között.
Tankertünk évelő ágyásának virágai: kankalin, ibolya, százszorszép, varjúháj, kutyatej, írisz fajták, sásliliom, árnyékliliom, bíbor kasvirág, ligetszépe, harangláb fajták, mentafélék, csomós harangvirág, molyhos madárhúr, őszirózsa, nyuszifül (azaz gyapjas tisztesfű).
A madarakat a tartós fagyok beköszöntétől (november, december) a fagyok megszűnéséig (március) etethetjük. A téli időszakban adhatunk nekik natúr olajos magvakat (fekete, ipari napraforgót héjastól, kölest, mákot, stb.). Fontos, hogy ezek ne legyenek sózva, pirítva. Ugyanígy sótlan állati zsiradékot is kaphatnak (kacsa-, liba- vagy sertésháj), környezetvédelmi okokból háló nélküli cinkegolyót, valamint almát, bogyós terméseket is. A hideg időben való etetést bármikor elkezdhetjük és bármikor abba is hagyhatjuk, ezzel nem sodorjuk veszélybe a madarakat. Ha ugyanis elfogy az eleség, keresnek másik etetőt.
Költési időszakban szigorúan tilos etetni, mert a fiókákat szüleik rovarokkal táplálják, a magoktól pedig megfulladhatnak. A madaraknak sose adjunk sós, élesztős ételt (pl. chipset, sós magokat, kenyeret), romlott, avas vagy penészes eledelt (pl. szalonnát, diót).
Az itatók nemcsak a nyári hőségben, hanem télen is hasznosak, főleg fagyok idején, amikor a madarak nem találnak megfelelő mennyiségű vizet maguknak. Ilyenkor ügyeljünk rá mi is, hogy itatónkban ne fagyjon be az ivóvíz. Nyáron pedig azért cseréljük gyakran a vizet, hogy ne poshadjon be. Melegben az itatók fürdőhelyként is szolgálnak. Az edény ne legyen mély, illetve rakhatunk bele egy nagyobb követ vagy deszkát, amelyre le tudnak szállni a szomjazó madarak és a rovarok. Mivel az itatókon sok madár megjelenik, nagyobb az esélye annak, hogy a fertőző betegségeket átadják egymásnak. Ennek elejét vehetjük, ha természetbarát módon rendszeresen tisztítjuk, fertőtlenítjük az itatót.
Az odúban költő madarak (pl. széncinege, kékcinege, házi és mezei veréb, házi rozsdafarkú, seregély) szaporodását segíthetjük különböző méretű és típusú odúk kihelyezésével. Ezt érdemes már ősszel megtenni, hogy a madarak megszokják az új tárgy jelenlétét, illetve éjszakázóhelynek is használhatják a hideg időszakban.
A fészket építő madarak költését pedig úgy segíthetjük, ha betartjuk a kivágási tilalomra vonatkozó előírást: fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. Az ebben az időszakban végzett irtás, nyírás, vágás áldozatául eshetnek olyan növények, amelyeken fészek van, megszűnhet a madarak búvóhelye, sem a fészkelő szülők, sem a fészekhagyó fiókák nem tudnak biztonságosan elrejtőzni a ragadozók elől.
Sajnos általános kertészeti gyakorlat, hogy az elpusztult vagy egyszerűen csak kivágásra ítélt fák után még a visszamaradó tuskókat is eltávolítjuk a talajból. Pedig a földben korhadó faanyag, a talajon fekvő rönkök, sőt, a „lábon álló” holtfák is felbecsülhetetlenül fontosak az élővilág számára, hiszen a lebontást végző fajok serege függ ettől a tápláléktól.
Köztük olyan megritkult, védett fajokkal, mint a nagy és a kis szarvasbogár, az orrszarvúbogár vagy épp a korhadékban fejlődő bogárlárvákra vadászó jámbor tőrösdarazsak.
A puha, üreges, repedezett faanyag kiváló búvóhely, amely még a téli fagyoktól is megvédi a menedéket kereső állatokat, például a hétpettyes katicákat, a fátyolkákat vagy a szentjánosbogarak lárváit.
Ezért nagyon fontos lenne, hogy kertünk elpusztult fáit a teljes kitermelés helyett lehetőleg csupán vágjuk vissza biztonságos, egy-másfél méteres magasságra, és hagyjuk, hogy a törzset elfoglalják a cincérek, a magányosan élő fadongók és megannyi más élőlény.
Azt is megtehetjük, hogy egy közeli (tűzi)fatelepen megpróbálunk beszerezni egy-egy rönköt vagy vastag ágat. Ha korhadt darabot találunk, azt talán kedvezményes áron is megkaphatjuk, hiszen az ilyen faanyag fűtőértéke és felhasználhatósága csorbul, a természetvédelmi céljainkhoz viszont épp ideális.
Nagyon fontos, hogy a holtfa érintkezzen a talajjal, valamint mindig a végleges helyére tegyük, és a későbbiekben ne bolygassuk! Hiszen a hosszú évek, évtizedek alatt lezajló bomlás során egyre értékesebb szolgálatot nyújt majd. Eltávolítása esetleg épp az alatta lévő, korhadékkal keveredett földben fejlődő orrszarvúbogarak pajorjait fosztja meg a tápláléktól, pusztulásukat okozva ezzel.
forrás: greendex.hu
A helyi óvodások Vadvirág Kommandójával a két fal tövében elszórt, a mezőkön és a kertekben gyűjtött vadvirág keverékkel beültetett ágyásokkal indult el a Tankert projektünk 2023 őszén. Ez volt az orvosi rendelő épülete mögötti terület rekultivációjának első lépése. A csak látszólag rendezetlen virágágyások összevisszasága a beporzókat véletlenül sem zavarja, mindenki megtalálja a számítását bennük. Ha nem ennivalót, de lakhelyet biztosít a két kis zabolázatlan terület számukra.