Dohányzás vagy Egészség?

Óvodánkban immár hatodik éve foglalkozunk a Dohányzás vagy Egészség kiegészítő Óvodai Programmal. Éves tervünk kiegészítéseként egy hetet szánunk arra, hogy a középsős és nagycsoportos gyermekek megismerhessék ezt a programot játékos formában, mely életkori sajátosságaikat figyelembe véve megfelelő. Az egészséges életmódra nevelés megjelenik a családban, az óvodában közvetett és közvetlen formában. Alapvető viselkedésminták bevésődnek a dohányzással kapcsolatosan is. Természetesen már tájékoztattuk a szülőket szülői értekezleten arról, hogy milyen programokkal ismerkednek meg a gyerekek az év folyamán. Támogató, pozitív visszajelzéseket kaptunk erre vonatkozóan, említették, hogy „ilyen tavaly is volt és még fent vannak a cseresznyés matricák az ajtón” amit a gyermekek kaptak.

A program az érzékelés, a személyiség, az egészséges életmód és a dohányzás témaköröket foglalja magába. A gyermek ismeretei bővülhetnek a témakörök feldolgozásával, a hozzájuk kapcsolódó fogalmak tisztázásával, az ok-okozati összefüggések feltárásával. A gyermekek számára ez a későbbi viselkedést nagymértékben pozitívan befolyásolhatja. A gyermekek olyan ismereteket sajátíthatnak el, mint a kellemetlen érzékek, egészségkárosító hatások, mások „zavarása” és a dohányzásra való rászokás. Ez a prevenció elmaradhatatlan része. A dohányzással kapcsolatos játékok során a gyermekek olyan szituációkat, szerepeket élhetnek meg, melyeket korábban még nem tapasztalhattak. Ezeket a szituációkat mindig megbeszéltük. A program feldolgozásakor Csukás István: Csiszta mókus négy élete című mesét meséltem. A mese által a gyermekek megismerhették a jó és a rossz közötti különbségeket.

A szülők egy része azt gondolja, hogy a gyermeküket csak az élet napos oldalával szabad megismertetni, de mesélnünk kell az árnyoldal problémáiról is, hogy a nehézségek ne győzhessék le őket. A mese minden szituációt leegyszerűsít, a mesealakok nem egyszerre jók és rosszak,  a hős alakja a gyerekeket erősen vonzza, „rá akar hasonlítani”, teljes mértékben bele éli magát a szerepébe. Ha ez a hős jó tulajdonságokkal rendelkezik, akkor ő is jó akar lenni. Az azonosuló gyermek képzeletében együtt szenvedi át a hőssel a megpróbáltatásokat és együtt győzedelmeskedik vele.

A Kiegészítő Programról:

Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme.

Feladatai: 

• Az egyéni ismeretek feltérképezése a dohányzással kapcsolatosan.
• Az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű információk átadása a témában.
• Az egészséges életmód választását megkönnyítő dohányzással kapcsolatos attitűd formálása.
• A passzív dohányzás kényszere elleni aktív fellépés kialakítására törekvés

Programunk feldolgozásának megelőzéseként már gyűjtögettünk egészséges és egészségre káros témájú képeket, valamint kis joghurtos poharakba búzát ültettünk, majd az egyik poharat fekete fóliába csomagoltuk.

A négy témakör feldolgozása:

I.TÉMAKÖR: ÉRZÉKELÉS

A gyermekek ismereteiket ebben az életkorban az érzékletes tapasztalás útján gyűjtik és rendszerezik.

• A gyerekek körben ültek, elénekeltük az Ég a gyertya ég.. című dalt, körbe-körbe vittem előttük egy égő gyertyát. Megbeszéltük, mire kellett vigyáznom (hajukra, ruhájukra, egymásra, környezetükre)
• Találós kérdést tettem fel:” Se keze, se lába, mégis felmegy a padlásra. Mi az? Füst.

Megbeszéltük, milyen múltbéli élményeik és jelenlegi tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban (égetés, tüzelés, kéményfüst). A gyertya elfújása után mit érzünk (büdös, kellemtelen füst terjeng)? Milyen egészségkárosító hatása lehet a füstnek (köhögünk, nem kapunk levegőt)? Milyen környezet szennyezést okoz a füst (porosak lesznek a levelek és elsorvadnak, nagy füst esetén eltakarja a napot, SZMOG lesz, a tv-ben is láttuk –korlátozzák a gépkocsik használatát)? Megbeszéltük, hogy a dohányzó ember is köhög, nehezen kap levegőt, szennyezik a környezetüket, elszórják a csikket, a hamut. Ma már tiltják – hol nem lehet dohányozni.

II.TÉMAKÖR:SZEMÉLYISÉG

Az önismereti- és személyiségfejlesztő játékok egyik célja, hogy az ember megtanuljon önállóan dönteni, mi hasznos illetve káros a számára; és tudjon nemet mondani, ha kell.

• Egy orvosi váróteremben játszottunk el egy szituációt, ahol betegek várakoznak (felnőttek és gyereke, kisbaba), majd megérkezett egy „dohányzó ember”, akit határozott fellépéssel utasítottak ki a „váróból”.

Megjegyzem, meglepően jól játszották el a szerepeket, felléptek az ellen, aki másokat zavart.

• A gyerekek hanyatt feküdtek a szőnyegen, egy gyermek egy pohár vízzel a kezében lépte át a földön fekvőket. Mire vigyázott? Vigyázott a társaira, ne locsolja le őket, ne lépjen rájuk. felelősséget vállalt társaiért. Felelősek vagyunk egymásért.

III.TÉMAKÖR: EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

Az óvodában eltöltött évek a gyermek későbbi életvitelét mélyen befolyásolják, hisz a cél, hogy a szokások rendszeres betartásával, gyakorlásával, ébrentartásával azokat belső késztetéssé alakítsuk. Törekednünk kell az egészség mit érték kiemelése mellett, hogy megakadályozzuk a szenvedélybetegségek kialakulását.

• Plakátot készítettünk ezen a napon külön tettük, ragasztottuk az egészséges dolgokat ábrázoló képeket és külön az egészségre káros tartalmú képeket.

Közben beszélgettünk és egymással is megbeszélték, hogy vajon a sportolást végző ember az egészséges, vagy sem, egyöntetű volt a válasz. De nem csak a pozitív dolgokra hívtam fel a gyerekek figyelmét (friss levegő, mozgás, zöldség, gyümölcs fogyasztás), hanem a negatív dolgokra is, szennyezett levegő, zsíros ételek, túlzott kólafogyasztás. Valamint újra elmondtuk, hogy a dohányzó embernek milyen lehet az egészségi állapota, kellemetlen lehelet, sárga fog, köhögés. Ekkor kapták meg a gyerekek a cseresznyés matricákat, amit hazavihettek és odaragaszthatják a lakásukban, ahova szeretnék. Ami azt jelenti, hogy azon a területen nem lehet dohányozni, természetesen a szülőkkel megbeszélve, közös elhatározással.

IV.TÉMAKÖRÖK: DOHÁNYZÁS

A család egészséges életmódra nevelő funkciója csak egyik eleme annak, ami a gyermeket nap mint nap éri, társas környezetének hatása fejlődését jelentősen befolyásolja. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a dohányzásra történő beállítódást elősegíti a család által közvetített állásfoglalás (nem helyteleníti, helyteleníti a dohányzást.) Ezen a napon néztük meg az elültetett nővényeket, hogy hogyan fejlődtek illetve nem fejlődtek.

Amikor kibontottuk a fekete fóliába csomagolt poharakat, meglepve tapasztaltuk, hogy milyen satnya, sárga lett a kis növény, de amelyik napfényt, vizet, megfelelő hőmérsékletet, levegőt kapott, az pedig teljesen szép zöld lett. Megbeszéltük, hogy mi szükséges a növény természetes fejlődéséhez.  A nővénynek levegő nélkül fejlődni olyan, mint az embernek állandóan autók, gyárak által szennyezett levegőt és dohányfüstöt beszívni.

• Jó hangosan meg is jegyezte az egyik kislány, hogy „Na én aztán nem fogok dohányozni, ha felnőtt leszek!” „Én sem!” felelte rá a másik. – Úgy legyen, akkor már megérte a programmal foglalkozni, gondoltam.

Végül, az eddig megismert gyümölcsökről énekeltünk, mondókáztunk, körjátékokat játszottunk közösen a csoportban. Csiszta mókus négy élete című meseének színezőiből „kis könyvet” készítettem, amit haza vihettek és otthon kiszínezhettek.

Pár nap múlva újra megfigyeltük a kis növényeket és örömmel tapasztaltuk, hogy a gyenge, sárga növénykénk is, a levegő, a napfény a víz hatására megerősödött, zöldellni kezdett, „kigyógyult a betegségéből”.

„A program alkalmat teremt arra, hogy elindulhasson a dohányzás káros hatásainak tudatosulása. Segíti a gyermeket abban, hogy ne elszenvedője egyen a passzív dohányzásnak, hanem aktívan fel tudjon lépni ellene.”

Leitgib Lászlóné