Óvodánkban immár hatodik éve foglalkozunk a Dohányzás vagy Egészség kiegészítő Óvodai Programmal. Éves tervünk kiegészítéseként egy hetet szánunk arra, hogy a középsős és nagycsoportos gyermekek megismerhessék ezt a programot játékos formában, mely életkori sajátosságaikat figyelembe véve megfelelő. Az egészséges életmódra nevelés megjelenik a családban, az óvodában közvetett és közvetlen formában. Alapvető viselkedésminták bevésődnek a dohányzással kapcsolatosan is. Természetesen már tájékoztattuk a szülőket szülői értekezleten arról, hogy milyen programokkal ismerkednek meg a gyerekek az év folyamán. Támogató, pozitív visszajelzéseket kaptunk erre vonatkozóan, említették, hogy „ilyen tavaly is volt és még fent vannak a cseresznyés matricák az ajtón” amit a gyermekek kaptak.
A program az érzékelés, a személyiség, az egészséges életmód és a dohányzás témaköröket foglalja magába. A gyermek ismeretei bővülhetnek a témakörök feldolgozásával, a hozzájuk kapcsolódó fogalmak tisztázásával, az ok-okozati összefüggések feltárásával. A gyermekek számára ez a későbbi viselkedést nagymértékben pozitívan befolyásolhatja. A gyermekek olyan ismereteket sajátíthatnak el, mint a kellemetlen érzékek, egészségkárosító hatások, mások „zavarása” és a dohányzásra való rászokás. Ez a prevenció elmaradhatatlan része. A dohányzással kapcsolatos játékok során a gyermekek olyan szituációkat, szerepeket élhetnek meg, melyeket korábban még nem tapasztalhattak. Ezeket a szituációkat mindig megbeszéltük. A program feldolgozásakor Csukás István: Csiszta mókus négy élete című mesét meséltem. A mese által a gyermekek megismerhették a jó és a rossz közötti különbségeket.
A szülők egy része azt gondolja, hogy a gyermeküket csak az élet napos oldalával szabad megismertetni, de mesélnünk kell az árnyoldal problémáiról is, hogy a nehézségek ne győzhessék le őket. A mese minden szituációt leegyszerűsít, a mesealakok nem egyszerre jók és rosszak, a hős alakja a gyerekeket erősen vonzza, „rá akar hasonlítani”, teljes mértékben bele éli magát a szerepébe. Ha ez a hős jó tulajdonságokkal rendelkezik, akkor ő is jó akar lenni. Az azonosuló gyermek képzeletében együtt szenvedi át a hőssel a megpróbáltatásokat és együtt győzedelmeskedik vele.
A Kiegészítő Programról:
Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme.
Feladatai:
Programunk feldolgozásának megelőzéseként már gyűjtögettünk egészséges és egészségre káros témájú képeket, valamint kis joghurtos poharakba búzát ültettünk, majd az egyik poharat fekete fóliába csomagoltuk.
A négy témakör feldolgozása:
I.TÉMAKÖR: ÉRZÉKELÉS
A gyermekek ismereteiket ebben az életkorban az érzékletes tapasztalás útján gyűjtik és rendszerezik.
Megbeszéltük, milyen múltbéli élményeik és jelenlegi tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban (égetés, tüzelés, kéményfüst). A gyertya elfújása után mit érzünk (büdös, kellemtelen füst terjeng)? Milyen egészségkárosító hatása lehet a füstnek (köhögünk, nem kapunk levegőt)? Milyen környezet szennyezést okoz a füst (porosak lesznek a levelek és elsorvadnak, nagy füst esetén eltakarja a napot, SZMOG lesz, a tv-ben is láttuk –korlátozzák a gépkocsik használatát)? Megbeszéltük, hogy a dohányzó ember is köhög, nehezen kap levegőt, szennyezik a környezetüket, elszórják a csikket, a hamut. Ma már tiltják – hol nem lehet dohányozni.
II.TÉMAKÖR:SZEMÉLYISÉG
Az önismereti- és személyiségfejlesztő játékok egyik célja, hogy az ember megtanuljon önállóan dönteni, mi hasznos illetve káros a számára; és tudjon nemet mondani, ha kell.
Megjegyzem, meglepően jól játszották el a szerepeket, felléptek az ellen, aki másokat zavart.
III.TÉMAKÖR: EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
Az óvodában eltöltött évek a gyermek későbbi életvitelét mélyen befolyásolják, hisz a cél, hogy a szokások rendszeres betartásával, gyakorlásával, ébrentartásával azokat belső késztetéssé alakítsuk. Törekednünk kell az egészség mit érték kiemelése mellett, hogy megakadályozzuk a szenvedélybetegségek kialakulását.
Közben beszélgettünk és egymással is megbeszélték, hogy vajon a sportolást végző ember az egészséges, vagy sem, egyöntetű volt a válasz. De nem csak a pozitív dolgokra hívtam fel a gyerekek figyelmét (friss levegő, mozgás, zöldség, gyümölcs fogyasztás), hanem a negatív dolgokra is, szennyezett levegő, zsíros ételek, túlzott kólafogyasztás. Valamint újra elmondtuk, hogy a dohányzó embernek milyen lehet az egészségi állapota, kellemetlen lehelet, sárga fog, köhögés. Ekkor kapták meg a gyerekek a cseresznyés matricákat, amit hazavihettek és odaragaszthatják a lakásukban, ahova szeretnék. Ami azt jelenti, hogy azon a területen nem lehet dohányozni, természetesen a szülőkkel megbeszélve, közös elhatározással.
IV.TÉMAKÖRÖK: DOHÁNYZÁS
A család egészséges életmódra nevelő funkciója csak egyik eleme annak, ami a gyermeket nap mint nap éri, társas környezetének hatása fejlődését jelentősen befolyásolja. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a dohányzásra történő beállítódást elősegíti a család által közvetített állásfoglalás (nem helyteleníti, helyteleníti a dohányzást.) Ezen a napon néztük meg az elültetett nővényeket, hogy hogyan fejlődtek illetve nem fejlődtek.
Amikor kibontottuk a fekete fóliába csomagolt poharakat, meglepve tapasztaltuk, hogy milyen satnya, sárga lett a kis növény, de amelyik napfényt, vizet, megfelelő hőmérsékletet, levegőt kapott, az pedig teljesen szép zöld lett. Megbeszéltük, hogy mi szükséges a növény természetes fejlődéséhez. A nővénynek levegő nélkül fejlődni olyan, mint az embernek állandóan autók, gyárak által szennyezett levegőt és dohányfüstöt beszívni.
Végül, az eddig megismert gyümölcsökről énekeltünk, mondókáztunk, körjátékokat játszottunk közösen a csoportban. Csiszta mókus négy élete című meseének színezőiből „kis könyvet” készítettem, amit haza vihettek és otthon kiszínezhettek.
Pár nap múlva újra megfigyeltük a kis növényeket és örömmel tapasztaltuk, hogy a gyenge, sárga növénykénk is, a levegő, a napfény a víz hatására megerősödött, zöldellni kezdett, „kigyógyult a betegségéből”.
„A program alkalmat teremt arra, hogy elindulhasson a dohányzás káros hatásainak tudatosulása. Segíti a gyermeket abban, hogy ne elszenvedője egyen a passzív dohányzásnak, hanem aktívan fel tudjon lépni ellene.”
Leitgib Lászlóné