Két kerékkel a nagyvilágban

Izgalmas, élményekkel fűszerezett úti beszámolónak voltunk szerencsés résztvevői a vértesboglári Művelődési házban, szombaton. Zárug Zita és Harkányi Árpád fiatalos, lendületes előadással varázsolta el a közönséget, érdekes történeteiket hallgatva szélsebesen repültek a percek. Rendkívüli gyorsasággal tekertük a fekvő kerékpár pedálját, és röpke 2 óra alatt bejártuk a fél világot.

Fantasztikus tájak, hihetetlen, átélt kalandok váltogatták egymást, s mire becsukhattuk volna nagyra tátott szánkat, már elérkezett a beszámoló vége. Utána még hosszasan beszélgettünk, mert a fiatal házaspár nem csak élményekkel, csodás felvételekkel tért haza, hanem egy új életfilozófiát is sugározott. Az úton sok mindent átértékeltek, és úgy gondolom, hogy itthon is sok mindent fognak másként tenni, mint korábban. A túrára nem vittek egyebet, mint egy-egy kerékpárt, és a kézi poggyászaikat. Nem számíthattak másra, csak egymásra, és az éppen aktuális népek, emberek jóakaratára, vendégszeretetére. És nem csalódtak, mindig volt valaki, aki a sokszor kimerítő napok végén kezet nyújtott, fedelet kínált, vagy csak erőt adott egy baráti mosollyal. Szavaikból kicsengett az elégedettség, mindenhol találkoztak jó emberekkel, függetlenül attól, hogy hol élnek és milyen körülmények között. Másképpen látszott a világ, sokféle arcát mutatta meg a hosszú út alatt, új értelmet kapott az „ökolábnyom”. Sokféle életvitellel, végtelen pazarlással és nélkülöző emberekkel találkoztak, ez sok-sok gondolatot indított el a megoldás keresés irányába.

Egy felejthetetlen leckét kaptak az élet iskolájában, és jó lenne ezt mindenkinek meghallgatni!

Kedves Zita és Árpi!

Még egyszer köszönöm mindannyiunk nevében ezt az izgalmas estét, és kíváncsian várjuk a könyvet.

Sztányi István